A Rába:
A Rába (németül Raab, szlovákul és szlovénül Raba, vendül Rába, latinul Arrabo) Észak-Dunántúl leghosszabb, legjelentősebb folyója. Ausztriában a Stájer-Alpok keleti részén a Fischbachi-Alpokban, a Hochlantsch délkeleti lejtőjén 1200 m magasságban két ágból ered. Magyarországra Alsószölnöknél lép be, majd északkeleti irányban 211 km-t megtéve Győrnél beletorkollik a Mosoni-Dunába. Teljes hossza 322 km. A folyón a kereskedelmi hajózás megszűnt, valamint a sok zsilipkamra nélküli duzzasztógát is nehezíti a hajózók dolgát.
A Rába főbb adatai:
teljes hossza: 287 km, magyarországi szakasza: 215 km, vízgyűjtő területe: 10 720 km2 A Rába viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó. Magyarországi szakaszán a sokévi átlagnak megfelelő vízhozamok: kisvízhozama: 3-5 m3/sec mértékadó vízhozama: 1000 m3/sec Forrás: Vizinform.hu
Kapcsolódó mellékfolyók:
Lapincs, Vörös-patak, Pinka, Mukucs-patak, Sorok-Perint-csatorna, Gyöngyös-patak, Répce árapasztó csatorna, Lánka-patak, Herpenyő, Marcal-csatorna
A Mura:
A Mura (németül: Mur, vendül Müra) közép-európai folyó a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy ország (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) osztozik.
Az 1898 m magasan eredő Felső-Mura a Magas-Tauernban, Salzburg tartományban ered, majd Stájerországban egy éles kanyarral délre, a szlovén határ felé veszi az irányt. Itt kelet-délkeletnek fordul és Légrádnál ömlik a Drávába. Teljes hossza 454 km.
A Mura alsó folyása, az Alsó-Mura "megrögzött" határfolyó. Az utolsó 130 km-ből, mintegy 100 km hosszan képez államhatárt (kb. 35 km szlovén-osztrák határ, 20 km horvát-szlovén, és kb. 45 km magyar-horvát határ). Az Alsó-Mura-sík nevű dombvidéki medencén folyik keresztül, amely a Dráva-Mura-dombvidék részét képezi.
A folyó az 1980-as évek végéig az egyik legszennyezettebb volt egész Európában. Főleg az osztrák részen szennyezték, papírgyárak és a nehézipar. A helyzet azóta sokat változott. A folyóba visszatért a pénzes pér, amely különösen is érzékeny a környezeti viszonyokra.
A Murán tavasszal és nyáron magas a vízállás, mivel az Alpokban ekkortájt olvad el a hó. Ezt kihasználandó 31 vízierőmű épült rajta, ebből 30 Ausztriában, egy pedig Szlovéniában található.
A folyó jellegzetessége az úszó vízimalom. Valaha 92 volt a folyón, mára csak mutatóba maradt belőlük.
A Mura két nagyobb tájegység nevét adta: a Muravidékét a mai Szlovéniában és a Muraközét a mai Horvátországban, a Dráva és a Mura között.
Jelentősebb mellékfolyói a Murica, Lendva balról, jobbról pedig a Ščavnica és a Trnava, melyet szabályozásakor a horvátok átirányítottak a Drávából a Murába.
Jelentősebb városok a Mura mentén : Murau, Judenburg, Graz, Mureck, Gornja Radgona, Radenci és Muraszerdahely (Mursko Središće).
A Dráva:
A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul: Drava, németül: Drau) a Duna jobboldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtővel és 749 km-es hosszal. Magyarország és Horvátország határfolyója.
Dél-Tirolban, Dobbiaco (németül Tobblach) és San Candido (németül Innichen) között ered 1228[2] méteres magasságban. Ausztriát, Szlovéniát, Horvátországot és Magyarországot érintve ömlik a Dunába, Almás közelében.
A Duna és a Dráva által közrezárt terület neve Drávaszög. A két folyó találkozásánál van a híres Kopácsi-rét, számos védett madár költő-, pihenő- és telelőhelye.
A Szamos:
A Szamos ősi folyónév. A római korban a latin Samum (tárgyeset) alakban bukkan fel. Töve talán a francia Somme folyónévvel van kapcsolatban. Ennek tövében talán a kelta 'samo (nyugalom) szó rejlik.
Kevésbé meggyőző az a feltevés, hogy forrása egy indoeurópai s(w)om-isyo (harcsában gazdag).
A magyarba szláv közvetítéssel kerülhetett át (Ihrig 197-8, ÚMLex., FNESz.)
A Tisza:
A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, amely áthalad Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna, valamint Szerbia területén. E folyó képez határvonalat Bácska és Bánát között, mielőtt a Vajdaság közepén, Titelnél a Dunába ömlik.
A Tisza vízgyűjtő területe mintegy 157 000 km2, vízállása erősen ingadozó. Átlagos vízhozama Szegednél 820 m3/s, de mértek már 3820 m3/s-t is.
A Zala:
Nyugat-Magyarországon, Vas megyében, az Őrségben Szalafő határában ered.(Tulajdonképp a Fekete tóból ered.) A 126 km hosszúságú, 6 m³/s átlagos vízhozamú folyó első szakasza keleti irányú. Zalaegerszegnél északkelet felé fordul, majd Türje környékén ismét irányt változtat délnek. A folyó, ezen déli irányba tartó szakasza a középső pleisztocénban alakult ki, megváltoztatva a korábbi, Kisalföld felé tartó folyószakaszát. A pleisztocén végén a süllyedő balatoni medence szintén a Zala folyómedrének módosulását eredményezte, megszüntetve a Drávába torkolló szakaszát, s létrehozta a Zalavár környékén északkelet felé forduló, s egy terjedelmes mocsarason keresztül a Balatonba torkolló szakaszt, melyet a Kis-Balatonon keresztül a Keszthelyi-öbölnél ér el.